2003-ban dipolmáztam a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Az egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetében kezdtem el dolgozni, mikrobiológus rezidensként. 2004 márciusától szakirányváltással a Szegedi Tudományegyetem ÁOK-n infektológus rezidensi időszakomat kezdtem, majd 2005 májusában a Fővárosi Szent László Kórház Immunológiai és Trópusi Betegségek osztályára kerültem, a rezidensi időszakot követő biztos szakorvosjelöltség megkezdésének reményével, mely azonban nem így lett. Újabb -kényszerű- szakirányváltás következett, miután infektológus szakorvosjelöltként a fővárosban nem tudtam elhelyezkedni. A nukleáris medicinával hozott össze a sors, 2006 februárjától a PET-CT Orvosi, Diagnosztikai Kft.-nél kezdtem el dolgozni, ahol jelenleg is dolgozom, nukleáris medicina rezidensként. Ez év júniusától kezdeném meg az NM szakorvosjelölti időszakomat.
Mint kitűnik, egyetemi éveim alatt leginkább a fertőző betegségek, az orvosi mikrobiológia érdekelt, bár az egyetemre annak reményében készültem, hogy kórbonctannal, kórszövetannal szeretnék foglalkozni a diploma után. Ez utóbbi szakirány már középiskolásként felkeltette a figyelmemet, az egyetem III. évi pathológia szigorlatára ezért is készültem olyan nagyon, de sajnos átestem a "ló másik oldalára", a vizsgán "hullafáradt" voltam, nem is sikerült csak közepesre, ez elvette a kedvem, mert ilyen erdménnyel nem lehet tdk-zni, és igazából a tdk témák sem voltak akkor vmi érdekfeszítőek. Így jött a mikrobiológia, ahol fantasztikus gyakorlatvezetőm réván nem kellett sokáig gondolkodnom azon, hogy igen, ezt szeretném csinálni. Így tdk-ztam már negyedéven, V. és VI. évben demonstrátorként dolgoztam az intézetben, a szakdolgozatomat is mikrobiológiából írtam és a diploma után is "ottragadtam".
A laborban töltött hónapok alatt azonban rá kellett jönnöm, hogy hiányzik az ún. "igazi" orvoslás, így kértem felvételemet a SZOTE-ÁOK-ra, infektológus rezidensi szakra. Ez sikerült is, az infektológia sokoldalúsága és az hogy tulajdonképpen el kell látni a fertőző osztályon ugyanúgy a kis csecsemőt, mint az aggkorú betegeket nagy látóteret adott az egész orvostudományra. Bizonyos okok miatt a fővárosban szerettem volna elhelyezkedni (igazából ez már régi, a László Kórház Pathológiai Osztályának vezető főorvosnőjével kötött barátságunk is szerepet játzott ebben), illetve az, hogy egyetemi éveimet itt töltöttem, de leginkább a párom fővárosi kötődése miatt. Így kerültem Bánhegyi Főorvos Úr osztályára a László Kórházba, az AIDS és Trópusi Betegségek osztályára, ahol utólag bevallom, nagyon jól éreztem magam, bár ezt így kevesen hinnék el. Gazdasági okok miatt azonban nem tudott a kórház szakorvosjelöltként foglalkoztatni, és innen jön képbe a PET-CT.....